
Kreativitás és neurodiverzitás
Ha valakinek az agya másképp van behuzalozva, azt általában hátránynak tekinti a társadalom. Mióta egyre nyíltabban és behatóbban vizsgálják a neurodiverzitás mindenféle formáját (legyen az autizmus, ADHD, diszlexia, stb.), egyre nyilvánvalóbb, hogy a hiányosság és hátrányok mellett bizony előnyökkel és kifejezett erősségekkel is járhat az, ha valaki gondolkodásmódja eltér az átlagtól.
Hogy mi is a neurodiverzitás?
"Röviden ezt jelenti: az emberi idegrendszer sokféle, tehát az emberek különbözőképpen érzékelik és kapcsolódnak az őket körülvevő világgal."[1]
A kreativitás az egyik ilyen előny, ami sok neurodiverz emberre jellemző.
Természetesen nem csak neurodiverzek lehetnek kreatívak és újítók, azonban úgy tűnik köztük arányaiban többen vannak, akik tudnak és mernek "outside-the-box" gondolkodni.
A neurodiverz emberek könnyebben vizsgálnak egy adott dolgot más szemszögből, vagy épp könnyebben fókuszálnak a nagy egészre, az összképre, így pedig más megvilágításba helyezhetnek problémákat.
De mi is a kreatív gondolkodás?
A kreativitást nehéz mérni vagy épp tanulmányozni, hiszen több alkotóeleme van. Sokszor az ötletek mennyisége vagy különbözősége az, amire elsőre gondolunk, de lehet az ötletek újító jellege is.
A kreatív gondolkodás tesz képessé arra, hogy új, szokottól eltérő ötletekkel foglalkozzunk, hogy más megvilágításba helyezzünk helyzeteket, összetett problémákat oldjunk meg, vagy épp egyszerre több ötletet dolgozzunk ki. Míg a konvergens gondolkodás általában lineáris, és arra törekszik, hogy megtalálja azt az egy, leginkább megfelelő választ, amire szükség van, addig a diverzáns gondolkodás sokszor szimultán képez különböző megoldási lehetőségeket.
Természetesen ez függ a kognitív képességektől is, de sok egyéb faktora is van, mint például motiváció, egyediségre törekvés, rizikóvállalás, alkalmazkodóképesség, önálló munkavégzés, pozitív hozzáállás az új, nem szokványos ötletekhez és dolgokhoz. Vannak személyiségjegyek is, amik segíthetnek abban, hogy a kreatív gondolkodást magunkévá tehessük, úgy mint nyitottság az új élményekre, türelem, kísérletező szellem, játékosság és az érzékenység. Az ADHD-sokra pedig kifejezetten jellemző a rugalmasság, a hiperfókusz, a nyitottság, a kíváncsiság, a gyors gondolkodás és a spontaneitás.
Ezek a tulajdonságok gyakran jellemzőek a neurodiverzekre, az ADHD-sokra csakúgy, mint az autistákra. Ha a társadalom tudatosabban kiaknázná a különböző gondolkodású emberek erősségeit, az nem csak a neurodiverz emberek számára kedvezne, hanem a társadalom egészének. Természetesen a sikeres megvalósításhoz meg is kellene teremtsük a neurodiverz embereknek megfelelő körülményeket a munkahelyeken és a közösségi élet színterein.
Hogyan kamatoztatható ez az irodalomban?
Ugyan a sikerhez, általánosságban, nincs pontos recept, azért az elmondható, hogy a sikeres írói karrierhez több dologra is biztosan szükség van. Ezek között van fejlődésre törekvés vágya, ami elindít azon az úton, hogy jobbá váljunk. Alázatra is szükség van, hogy megértsük, nincs olyan misztikus képesség, amit sokszor tehetségnek gondolnak az emberek, amitől instant, gyakorlás nélkül a legjobbak leszünk. Kell még szorgalom, önfegyelem, kitartás, hiszen bármennyire is szeretünk írni, ennek is megvannak a maga hullámvölgyei, és ha a kedvünkre, vagy ködös ihletek eljövetelére alapozunk, akkor talán sosem készül el A regény.
Ezekkel már lehet jó könyvet írni. Meg lehet tanulni az írástechnika csínját-bínját, rá lehet hangolódni az aktuális könyvtrendekre, hogy minél könnyebben megszólíthassuk az olvasóközönséget, és elég kitartóan dolgozhatunk magunkon és a könyvünkön is ahhoz, hogy megírjuk azt a regényt. De ettől még nem lesz sikerkönyv.
A sikerhez kell az a fajta kreatív gondolkodás, hogy meglássuk a saját alapötletünkben a lehetőségeket, rugalmasak legyünk, új utakat fedezzünk fel. És bizony sokszor a sikernek alapvető eleme a rizikóvállalás is: az irodalomtörténet legkiemelkedőbb, legemlékezetesebb művei mind átléptek a korszak szokványos trendjein, és azon felül sikerült maradandót alkotniuk. Ilyen volt többek között Jane Austen újszerű narrációs technikája, Mary Shelly gótikus horrorral ötvözött spekulatív fikciója, ami a science fictiont is megalapozta, Octavia Butler sci-fit megújító témái az interszekcionalitásról, vagy Neil Gaiman egyedi fantasy, horror és mitológiai történet ötvözetei, és még sorolhatnánk.
A kísérletezés, a kreativitás jó útirány, a rizikóvállalás pedig szükséges ahhoz, hogy a járatlan úton valami újat alkothassunk.
És hogy hogyan lehet valami újszerű, kreatív és kiadható is egyben?
Ebben tudok segíteni neked. Kérj szerkesztést vagy lektorálást a művedre, hozzuk ki belőle együtt a legjobbat!
[1] Forrás: https://aspergerplusz.hu/neurodiverzitas/
A cikk alapjául szolgáló írás forrása:
https://spencerhealth.com.au/neurodiversity-adhd-and-creativity/ Shannan Grassby klinikai szakpszichológus, 2024. március 30.